Fejezet ELŐHANG BEVEZETŐ 1. OFFSHORE-REQUIEM. A HATPONTOS „OFFSHORE-KIVÉGZŐ” LISTA 2. ADÓPARADICSOMI VÁLLALKOZÁS – LÁTSZÓLAG KÖNNYŰ SIKER, DE MILYEN ÁRON?    2.1. A KHM-faktor    2.2. Az USA adóhivatalának gyakorlata az offshore ügyletekkel kapcsolatban       2.2.1. Fiktív számlázás vagy túlszámlázás       2.2.2. Halasztott adózást kínáló offshore kompenzációs megoldások       2.2.3. Követelések faktorálása       2.2.4. Tisztességtelen biztosítási ügyletek       2.2.5. Offshore szerencsejáték       2.2.6. Offshore pénzek felhasználása hitelkártyák segítségével       2.2.7. A tartalom és nem a forma határozza meg az adózást       2.2.8. A üzleti tevékenység „áthelyezése” egy trustba nem mentesít az adózás alól       2.2.9. A többcéges áttételek nem változtatják meg a jövedelem jellegét       2.2.10. További adócsalási sémák az IRS analízisében       2.2.11. A vagyon hazahozatalának néhány legnépszerűbb módszere       2.2.12. Az adóparadicsomok szerepe       2.2.13. Pénzmosás       2.2.14. Cégalapítók és segítők       2.2.15. Amikor az ügyfél jelenti föl az adóoptimalizálásban segítő ügynökséget       2.2.16. A bejelentők jutalma 15-30% közötti júdáspénz       2.2.17. Az elítéltek 81%-a börtönbüntetést is kap, átlagosan 44 hónapot       2.2.18. Az offshore cég tulajdonosának (UBO) felderítése 3. MIRE (VOLT RÉGEN) JÓ AZ OFFSHORE CÉG?    3.1. Az előnyök (hamis) ígérete    3.2. Kivonható-e az offshore vállalkozás a hazai adózás hatálya alól?    3.3. Milyen veszélyeket rejt az UBO számára az offshore külföldi joga?    3.4. Elérhető-e adóparadicsomban anonimitás?    3.5. Könnyen megszüntethető-e az offshore vállalkozás nemkívánatos következmények nélkül?    3.6. Megválhat-e a magyar magánszemély az adójogi illetőségtől?    3.7. Lehet-e kozmetikázni a gazdasági eredményt a gazdasági elszámolásokban…    3.8. Lehetséges-e a hazai vállalkozás adóalapjának csökkentése adóparadicsomi vállalkozással…    3.9. Ajánlatos-e idegen offshore pénzügyi vállalkozásokba beszállni befektetőként…    3.10. Érvek és ellenérvek az offshore üzletek jogosságának igazolhatósága mellett és ellen 4. FOGALMAK    4.1. A Game Starttól a Game Overig – az offshore rövid története    4.2. Miért és hogyan alakult ki az offshore iparág?    4.3. Az offshore iparág résztvevői, a közvetítő és közreműködő… 5. A TITOKBAN – ENGEDÉLY NÉLKÜL – KÉSZÍTETT HANGFELVÉTEL… 6. AZ OFFSHORE KÖRNYEZET VÁLTOZÁSA: A PARADICSOMI ÁLLAPOTTÓL A BEFAGYASZTÁSIG    6.1. Nemzetközi erőfeszítések az offshore ellehetetlenítésére    6.2. A tényleges tulajdonos nemzetközi jogsegély nélküli felderítése    6.3. A vég kezdete: a tényleges üzleti tevékenység helyének feltárása    6.4. Az offshore cég magyar belföldi illetőségű adóalany       6.4.1. A belföldi illetőségű adóalany, a külföldi illetőségű adózó és a külföldi személy elhatárolása       6.4.2. Az offshore számlák hitelességi problémái       6.4.3. A telephely meghatározása       6.4.4. Ügyvédek offshore képviseleti joga is telephelyet valósíthat meg       6.4.5. A telephely a Taotv. Meghatározásában       6.4.6. A cégnyilvántartásba bejegyzett fióktelep útján folytatott vállalkozási tevékenység       6.4.7. Külföldi vállalkozás magyarországi fióktelepének társasági adóalapja       6.4.8. A külföldi, fióktelepnek nem minősülő (cégnyilvántartásba be nem jegyzett) telephelye       6.4.9. Kereskedelmi képviselet 7. MIÉRT MAGYAR BELFÖLDI ILLETŐSÉGŰ ADÓALANYOK A KETTŐS… 8. TRANSZFERÁR-SZABÁLYOZÁS 9. MITŐL ILLEGÁLIS AZ OFFSHORE CÉG HASZNÁLATA „ADÓTERVEZÉSRE”?    9.1. UBO tervez – Adó-Szentháromság végez    9.2. Miért illegális az offshore céges beszámlázás magyar cégbe a Taotv. alapján?    9.3. A rendeltetésszerű joggyakorlás elve az offshore konstrukciók létalapját szünteti meg    9.4. Az alkotmánybírósági gyakorlat    9.5. Adóparadicsomi/offshore tervezés és visszaélés az európai közösségi jogban       9.5.1. Előzetes megfontolások          9.5.1.1. A tárgyi jog kiüresedése és a tárgyi jogban való megrekedés egyidejű jelenléte          9.5.1.2. A joggal való visszaélés paradoxonja       9.5.2. Jogesetek          9.5.2.1. Adóemigráció          9.5.2.2. A közösségi joggal való visszaélés objektív és szubjektív feltételei          9.5.2.3. A határon átnyúló adóügyi együttműködés harmonizációja          9.5.2.4. Alapvető EK-szabadságok és az ellenőrzött külföldi társaságokra irányuló szabályozás          9.5.2.5. A részesedéscsere illegalitása          9.5.2.6. Alultőkésítés és az egyezményi jogkorlátozó klauzula alkalmazhatósága          9.5.2.7. Harmadik országbeli személyek kizárása az alapvető EK-szabadságokból…          9.5.2.8. Az adózónak biztosítandó ellenbizonyítás követelménye          9.5.2.9. A külföldi jövedelem ellenőrzésére vonatkozó szigorúbb szabályok alkalmazhatósága       9.5.3. Összegzés: az európai közösségi szabadságjogok nem nyújtanak védelmet az offshore… 10. ADÓTERVEZÉS, ADÓELKERÜLÉS, ADÓCSALÁS ELKÜLÖNÍTÉSE    10.1. Az adóztatás hatása a gazdasági élet szereplőire       10.1.1. Képzetlenség, hatékonytalanság, versenyképtelenség          10.1.1.1. A magyar titok: „Időben kell lelépni!”          10.1.1.2. A Világgazdasági Fórum „gyászjelentése”          10.1.1.3. Szocializmusból szocializmusba          10.1.1.4. Offshore céges fantomizálás sikertelensége a Legfelsőbb Bíróság ítélkezési gyakorlatában       10.1.2. A 10%-os adómértékek és járulékok hatásai       10.1.3. Aki nem adócsaló, az tönkremegy?       10.1.4. A megszüntetendő adónemek    10.2. Adótervezés, adóelkerülés, adócsalás elkülönítése       10.2.1. A belföldi adóilletőségű offshore révén megvalósított alapbűncselekmények          10.2.1.1. A gazdasági adatszolgáltatási kötelezettség elmulasztása          10.2.1.2. A számvitel rendjének megsértése          10.2.1.3. Adócsalás             10.2.1.3.1. Szándékos adócsalás esetén az önellenőrzés vagy az elmaradt adó megfizetése…             10.2.1.3.2. Ha az adócsaló jóhiszeműen jár(na) el az adócsalás elkövetésekor          10.2.1.4. Csalás          10.2.1.5. Munkáltatással összefüggésben elkövetett adócsalás          10.2.1.6. Jogosulatlan gazdasági előny megszerzése          10.2.1.7. Az Európai Közösségek pénzügyi érdekeinek megsértése          10.2.1.8. Csődbűncselekmény       10.2.2. Az elévülési idő meghatározása az adójogban          10.2.2.1. Az illeték elévülési ideje 11. VÁLTOZÁSOK A HATÓSÁGI BŰNÜLDÖZÉSI GYAKORLATBAN    11.1. Adóhatóságok       11.1.1. Információcsere          11.1.1.1. Az „olasz meló”       11.1.2. Az egyes államok közötti automatikus adóinformáció-csere       11.1.3. A kettős adóztatás elkerüléséről kötött egyezményeken alapuló információcsere       11.1.4. Az automatikus információk jogcímei       11.1.5. Az automatikusan kapott információk használata       11.1.6. Az APEH közeljövőbeli gyakorlata       11.1.7. Agresszív adótervezés (Agressive Tax Planning, ATP)       11.1.8. Az APEH információcserével kapcsolatos statisztikája       11.1.9. Behajtási jogsegély       11.1.10. Láncolatos és carouselügyletek feltárásának tapasztalatai       11.1.11. Miért megbízhatatlan és lassú az EU-s adóinformáció cseréje?       11.1.12. Az áfacsalás elleni egységes EU-s áfaszoftver, online ügyfélbankszámla-elszámolási rendszerrel       11.1.13. Az OECD fehér-, szürke- és feketelistája       11.1.14. A „fehérlistás” időhúzás és Liechtenstein kapitulációja       11.1.15. Az adóhatósági információgyűjtés gyakorlata a fejlett államokban       11.1.16. Az USA adóhivatala az offshore céges bankkártyák forgalmi adatainak birtokában       11.1.17. A német adóhivatal és a titkosszolgálati eszközök    11.2. VPOP 12. ADÓÜGYMORZSÁK 13. AZ OFFSHORE CÉG, MINT A PÉNZMOSÁS LEGFŐBB ESZKÖZE    13.1. A piszkos pénz    13.2. A pénz „mázsálva”    13.3. A pénzmosás büntetőjogi szabályozása    13.4. A pénzmosás tárgya    13.5. A pénzmosás legfőbb eszköze       13.5.1. Pénzmosás a más által elkövetett bűncselekményből származó vagyonnal       13.5.2. Pénzmosás a saját maga által elkövetett bűncselekményből származó vagyonnal       13.5.3. A pénzmosás minősített esetei       13.5.4. Gondatlan pénzmosás       13.5.5. Miért minősül pénzmosónak az offshore cégtulajdonos UBO       13.5.6. UBO és Tsai Pénzmosó Ltd.          13.5.6.1. Tettesség – társtettesség          13.5.6.2. Az offshore cégeladók és ügyvédek mint bűnrészesek: felbujtók és bűnsegédek          13.5.6.3. A közvetett tettesség          13.5.6.4. Mulasztásos bűnsegély          13.5.6.5. A bűnszövetség és bűnszervezet          13.5.6.6. A büntetés enyhítése          13.5.6.7. Vagyonelkobzás       13.5.7. A terrorizmus finanszírozása       13.5.8. A hawala mosoda: pénztovábbítás pénzmozgás nélkül       13.5.9. A pénzmosás- és a terrorizmus finanszírozásának megelőzéséreés megakadályozására…       13.5.10. Pénzmosásgyanús, szokatlan tranzakciók    13.6. Az Egmont Group mint a FIU-k „atyja”    13.7. Információgyűjtés a hatósági adatbázisokból 14. OFFSHORE ÜGYLETEKBEN ILLETÉKES TOVÁBBI HATÓSÁGOK    14.1. Nemzeti Nyomozó Iroda (NNI)    14.2. Interpol    14.3. Ügyészség       14.3.1. Az adócsalás bűncselekménye alól nem „ment fel” az önellenőrzéssel megfizetett adó       14.3.2. A nyomozás megindításának alapja       14.3.3. A büntethetőséget kizáró és megszüntető okok       14.3.4. Bírói engedélyhez kötött titkos adatszerzés, házkutatás, lehallgatás       14.3.5. A titkos információgyűjtés eredményének felhasználása       14.3.6. Bírói engedélyhez nem kötött titkos információgyűjtés       14.3.7. Titkos információgyűjtés 15. LÁTSZÓLAG LEGÁLIS ÉS LÁTSZÓLAG ADÓMENTES KONSTRUKCIÓK: JELLEMZŐ PÉLDÁK    15.1. Vagyon külföldi társaságban, trustban, alapítványban, más hasonló szervezeti egységben tartása       15.1.1. Az offshore-ba juttatott vagyon forrása belföldi magánszemély 16. CIPRUSI RÉSZESEDÉSCSERE FELHASZNÁLÁSA ADÓTERVEZÉSRE…    16.1. Az adójogi következmények megítélése a gazdasági tartalom (a valós üzleti cél) alapján 17. CIPRUSI IGAZGATÓTANÁCSI TÉRÍTÉS ADÓKÖTELEZETTSÉGE 18. MIÉRT ILLEGÁLISAK AZ OFFSHORE BEJEGYZŐK ÁLTAL JAVASOLT ALÁBBI KONSTRUKCIÓK IS    18.1. Az illegalitásteszt       18.1.1. Haszonhúzó és kedvezményezett    18.2. Osztalék adómentesen?    18.3. Tőzsdézés, egyéb árfolyamnyereségek és kamat adómentesen?    18.4. Üzletrész-értékesítés adómentesen?    18.5. Jogdíjból származó jövedelem adómentesen?    18.6. Külföldről származó jövedelmek adómentesen?    18.7. Külkereskedelmi tevékenység adójának csökkentése?    18.8. Elektronikus/internetes értékesítés offshore-ral adómentesen?    18.9. Magyarországi ingatlan offshore tulajdonban?    18.10. Offshore kölcsön magyar adóalanyoknak?    18.11. Vagyonosodási vizsgálat, vagyonvédelem, vagyonbiztonság offshore-ral?    18.12. Öröklés, ajándékozás, vagyonátadás illetékmentesen? 19. US LLC, INC., CORP., LTD. JÖVEDELMÉNEK ADÓKÖTELEZETTSÉGE    19.1. Narancsbőr az USA testén: 217 000 cég egy Orange Street-i irodaházban, Delaware államban    19.2. Az LLC-ről általában       19.2.1. Az LLC adózása az Egyesült Államokban       19.2.2. Az LLC adószáma       19.2.3. Az LLC használata az adótervezésben       19.2.4. Gyakori tévinformációk az LLC-vel kapcsolatban       19.2.5. A ScienNet LLC, mint az LLC-k magyar „állatorvosi lova”    19.3. Az S Corporation       19.3.1. Az S Corp. használata az adótervezésben       19.3.2. Az S Corp. használatának csapdái    19.4. A C Corporation       19.4.1. Az C Corp. (S Corp.) téves használata offshore célra 20. GAME OVER, A BANKTITOK HALÁLA    20.1. A svájci banktitok eredete    20.2. Az adóelkerülés és adócsalás elkülönítése Svájcban    20.3. Adatlopás és beárulás       20.3.1. Falciani – HSBC       20.3.2. Elmer – Julius Baer       20.3.3. Kieber – LGT       20.3.4. ? – Credit Suisse       20.3.5. F. – Liechtensteinische Landesbank       20.3.6. Amikor az elítélt adócsaló bepereli az adatait nem megfelelően őrző bankját       20.3.7. És amikor azért is, mert gyanús offshore alapokba fektették pénzét az…    20.4. A vég kezdete       20.4.1. Amikor a bank jelenti föl az ügyfelét       20.4.2. Az UBS bukása          20.4.2.1. A postafiókkirályok       20.4.3. A svájci privátbankár mint űzött vad       20.4.4. A közeljövő feltárja a bankszámlamúltat    20.5. Egy magyar vonatkozású svájci banktitokügy    20.6. Az ausztrál banktitokvég 21. MIÉRT ILLEGÁLIS A KÜLFÖLDI RENDSZÁMÚ GÉPKOCSI HASZNÁLATA MAGYARORSZÁGON?    21.1. Szlovák fantomcégek és fantomlakcímek    21.2. Bérelt német rendszámú kocsik illegalitása    21.3. „Egzotikus” rendszámú – Dubaj, Cook-szigetek, Vanuatu stb. – kocsik illegális használata    21.4. Amerikai rendszámú kocsik illegális használata    21.5. Vagyonadó 2010-től bizonyos külföldi gépjárművekre is 22. ADÓILLETŐSÉG-VÁLTÁS    22.1. A svájci adóilletőség    22.2. A monacói adóilletőség    22.3. A szlovák adóilletőség    22.4. Adóilletőség-váltás egyezményes helyszínre    22.5. A jövedelemszerzés helye    22.6. A személyijövedelemadó-törvény hatálya    22.7. Az adóilletőség belföldi meghatározása    22.8. Az illetőség meghatározása a kettős adóegyezmények szerint    22.9. Az illetőség meghatározása az egyezmény nélküli helyszínek esetében    22.10. Az EU/EGT-állampolgárok szabad utazási és tartózkodási jogáról    22.11. Non-dom ügyek 23. A 2010. ÉVI ADÓVÁLTOZÁSOK    23.1. A személyijövedelemadó-törvény változása    23.2. Ingatlannal rendelkező társaság külföldi magánszemély tagja    23.3. Kamat, jogdíj, szolgáltatási díj 30%-os forrásadója    23.4. A természetbeni juttatások adóemelése    23.5. Örökléssel szerzett értékpapír    23.6. Átszámítás forintra    23.7. Amnesztiás jövedelem    23.8. A társasági adó változásai       23.8.1. Külföldi szervezet „reloaded”       23.8.2. Az ellenőrzött külföldi társaság (EKT)          23.8.2.1. Az ellenőrzött külföldi társaság fel nem osztott nyereségének adóalapja          23.8.2.2. Ellenőrzött külföldi társaság felosztott nyereségének adója    23.9. Bejelentett részesedés    23.10. Ingatlannal rendelkező társasági tag adója    23.11. Kapcsolt vállalkozás    23.12. Szokásos piaci ár    23.13. Áfafőszabály-módosulás a szolgáltatásnyújtások teljesítési helyének meghatározására    23.14. Illetékek    23.15. Feltételes adómegállapítás    23.16. Egyéb módosítások    23.17. Vagyonadó az offshore tulajdonú hajóra, légi járműre és gépkocsira is 24. GAME OVER – AZ OFFSHORE HALÁLA. VAN-E ÉLET A HALÁL UTÁN?    24.1. Substance over form    24.2. Az adóalany jogorvoslati lehetőségei a nem büntetőeljárásos adóügyben 25. ADÓAMNESZTIA: FELOLDOZÁS A RÉGI BŰNÖK ALÓL?    25.1. Amnesztiapróbálkozások a világban, s eredményük    25.2. A sikertelen magyar amnesztia    25.3. Az APEH amnesztia-útmutatója       25.3.1. Az amnesztiatörvény használhatatlan része       25.3.2. Hogyan értelmezhető az utólagos adómegállapítás tilalma és a büntetőjogi felelősség kizárása? ZÁRSZÓ UTÓIRAT

Weboldalunk azon olvasók számára készült, akik a könyv valamely részét - mint őket leginkább érintő fejezetet - elolvasva szeretnék megosztani tapasztalataikat a hasonló helyzetben lévő offshore-ozókkal. Ennek érdekében a főbb fejezetcímek alapján indítottunk fórumokat, de természetesen más cím alatt is szabadon létrehozható az olvasók által újabb fórumtéma. A bejegyzések moderálásának jogát fönntartjuk, és kérünk minden fórumozót a tárgyilagos és lehetőleg érzelemmentes kommunikációra. A nem a nyilvánosságnak szánt véleményt vagy szakmai kommentárt az alkotók felé ide kattintva lehet megtenni.